A szennyvíztisztítás alapvető módja a szennyvízben és szennyvízben található szennyező anyagok leválasztása, eltávolítása, újrahasznosítása, illetve ártalmatlan anyagokká történő átalakítása a víz tisztítására.
A szennyvíz kezelésének számos módja van, amelyek általában négy kategóriába sorolhatók: biológiai kezelés, fizikai kezelés, kémiai kezelés és természetes kezelés.
1. Biológiai kezelés
A mikroorganizmusok anyagcseréje révén a szerves szennyező anyagok oldatok, kolloidok és finom szuszpenziók formájában a szennyvízben stabil és ártalmatlan anyagokká alakulnak. A különböző mikroorganizmusok szerint a biológiai kezelés két típusra osztható: aerob biológiai kezelésre és anaerob biológiai kezelésre.
Az aerob biológiai tisztítási módszert széles körben alkalmazzák a szennyvíz biológiai tisztításában. A különböző folyamatmódszerek szerint az aerob biológiai kezelési módszer két típusra oszlik: eleveniszapos módszerre és biofilmes módszerre. Maga az eleveniszapos eljárás egy kezelőegység, többféle üzemmóddal rendelkezik. A biofilm módszer kezelő berendezései közé tartozik a biofilter, a biológiai forgótányér, a biológiai kontakt oxidációs tartály és a biológiai fluidizált ágy, stb. A biológiai oxidációs tó módszert természetes biológiai kezelési módszernek is nevezik. Az anaerob biológiai kezelést, más néven biológiai redukciós kezelést elsősorban nagy koncentrációjú szerves szennyvíz és iszap kezelésére alkalmazzák.
2. Fizikai kezelés
A szennyvízben lévő oldhatatlan lebegő szennyező anyagok (beleértve az olajfilmet és az olajcseppeket) fizikai hatású elválasztásának és visszanyerésének módszerei gravitációs elválasztási módszerre, centrifugális elválasztási módszerre és szitavisszatartási módszerre oszthatók. A gravitációs elválasztási módszerhez tartozó kezelőegységek közé tartozik az ülepítés, lebegtetés (levegős flotáció) stb., a megfelelő kezelőberendezések szemcsekamra, ülepítő tartály, zsírfogó, légflotációs tartály és segédberendezései stb.; Maga a centrifugális elválasztás egyfajta kezelőegység, a felhasznált feldolgozó eszközök közé tartozik a centrifuga és a hidrociklon stb.; a szitavisszatartási módszernek két feldolgozóegysége van: rácsos szitamegtartás és szűrés. Előbbi rácsokat és szitákat, míg utóbbi homokot Szűrőket és mikroporózus szűrőket stb. használ. A hőcsere elvén alapuló kezelési módszer egyben fizikai kezelési módszer is, kezelési egységei a bepárlás és a kristályosítás.
3. Vegyi kezelés
Szennyvíztisztítási módszer, amely a szennyvízben lévő oldott és kolloid szennyező anyagokat leválasztja és eltávolítja, vagy kémiai reakciókkal és tömegtranszferrel ártalmatlan anyagokká alakítja át. A vegyszeres kezelési módban az adagolás kémiai reakcióján alapuló feldolgozó egységek a következők: koaguláció, semlegesítés, redox stb.; míg a tömegtranszferen alapuló feldolgozó egységek: extrakció, sztrippelés, sztrippelés, adszorpció, ioncsere, elektrodialízis és fordított ozmózis stb. Az utóbbi két feldolgozóegységet együttesen membránszeparációs technológiának nevezzük. Ezek közül a tömegtranszfert alkalmazó kezelőegység kémiai és kapcsolódó fizikai hatású is, így a kémiai kezelési módszertől is leválasztható, és egy másik típusú kezelési módszerré, úgynevezett fizikai kémiai módszerré válhat.
kép
Közös szennyvízkezelési eljárás
1. Szennyvíz zsírtalanítása
A zsírtalanító hulladékfolyadék szennyezési mutatói, mint például az olajtartalom, a KOI és a BOD5, nagyon magasak. A kezelési módszerek közé tartozik a savas extrakció, a centrifugálás vagy az oldószeres extrakció. A savas extrakciós módszert széles körben alkalmazzák, H2SO4 hozzáadásával a pH-értéket 3-4-re állítják demulzifikáláshoz, gőzöléshez és sóval keveréshez, és 45-60 tonnán 2-4 órán át állva az olaj fokozatosan felúszik, és zsírt képez. réteg. A zsír visszanyerése elérheti a 96%-ot, a CODcr eltávolítása pedig több mint 92%. Általában az olaj tömegkoncentrációja a vízbemenetben 8-10 g/l, és az olaj tömegkoncentrációja a vízkimenetben kisebb, mint 0,1 g/l. A visszanyert olajat tovább dolgozzák fel, és kevert zsírsavakká alakítják, amelyekből szappan készíthető.
2. Meszezés és szőrtelenítés szennyvíz
A meszezési és szőrtelenítési szennyvíz fehérjét, meszet, nátrium-szulfidot, lebegő szilárd anyagokat, az összes KOI 28%-át, az összes S2- 92%-át és az összes SS 75%-át tartalmazza. A kezelési módszerek közé tartozik a savanyítás, a kémiai kicsapás és az oxidáció.
A termelésben gyakran alkalmazzák a savanyítási módszert. Negatív nyomás esetén adjon hozzá H2SO4-et, hogy a pH-értéket 4-4,5-re állítsa be, H2S gázt hozzon létre, nyelje el NaOH-oldattal, és kéntelen lúgot hozzon létre újrafelhasználásra. A szennyvízben kicsapódott oldható fehérjét szűrjük, mossuk és szárítjuk. termékké válni. A szulfid eltávolítási sebesség elérheti a 90%-ot, a CODcr és az SS pedig 85%-kal, illetve 95%-kal csökken. Költsége alacsony, a gyártási művelet egyszerű, könnyen irányítható, a gyártási ciklus lerövidül.
3. Krómbarnító szennyvíz
A krómbarnító szennyvíz fő szennyezője a nehézfém Cr3+, tömegkoncentrációja kb. 3-4g/L, pH-értéke gyengén savas. A kezelési módszerek közé tartozik a lúgos kicsapás és a közvetlen újrahasznosítás. A hazai cserzőüzemek 90%-a lúgos kicsapásos módszert alkalmaz, mész, nátrium-hidroxid, magnézium-oxid stb. hozzáadásával a hulladék krómfolyadékhoz, reagáltatva és dehidratálva krómtartalmú iszapot kapnak, amely kénsavban való feloldás után újra felhasználható a cserzési folyamatban. .
A reakció során a pH-érték 8,2-8,5, a csapadék 40°C-on a legjobb. A lúgos kicsapószer magnézium-oxid, a króm visszanyerési aránya 99%, a króm tömegkoncentrációja a szennyvízben kisebb, mint 1 mg/l. Ez a módszer azonban alkalmas nagyméretű bőrgyárak számára, és az újrahasznosított króm-iszapban lévő szennyeződések, például az oldható olaj és a fehérje befolyásolják a barnító hatást.
4. Átfogó szennyvíz
4.1. Előkezelő rendszer: Főleg olyan kezelési létesítményeket tartalmaz, mint a rács, a szabályozó tartály, az ülepítő tartály és a levegő flotációs tartály. A bőrgyári szennyvízben magas a szerves anyagok és lebegő anyagok koncentrációja. Az előkezelő rendszer a víz mennyiségének és minőségének beállítására szolgál; távolítsa el az SS-t és a lebegő szilárd anyagokat; csökkenti a szennyezés egy részét, és jó feltételeket teremt a későbbi biológiai kezeléshez.
4.2. Biológiai tisztítórendszer: a bőrgyári szennyvíz ρ(KOIcr) értéke általában 3000-4000 mg/L, ρ(BOD5) 1000-2000mg/L, ami a nagy koncentrációjú szerves szennyvízhez tartozik, m(BOD5)/m(KOIcr) érték 0,3-0,6, ami biológiai kezelésre alkalmas. Jelenleg Kínában szélesebb körben alkalmazzák az oxidációs árkot, az SBR-t és a biológiai kontaktoxidációt, míg a sugárzó levegőztetést, a szakaszos biofilmes reaktort (SBBR), a fluidágyat és a feláramlásos anaerob iszapágyat (UASB).
Feladás időpontja: 2023. január 17
